Reggel
azzal ébresztett a közösségi oldalon egy széles mosollyal
megrajzolt Föld gömb, hogy ma van a mosoly napja és mosolyogjak
bárkire, akit szemben találok magammal. Ha így teszek, biztos
viszonzásra talál majd. Úgy terveztem a mai napon, minek utána
lányaim a Mecsek Rallye-n hétvégéznek, ki sem mozdulok itthonról.
Jól befűtöttem a kandallóba, majd odavackoltam magam. Ez a jó
érzés, ideig óráig volt csak elég a széles mosoly gondolatára.
Térültem, fordultam és csak jött a hiányérzet. Amikor azt
érzed, ha itt lenne is késő lenne már, mert már a második
szeletet ennéd ha itt lenne. De nincs, és akkor nekikezdtem. Öt
perccel később, már kivajazva, lisztezve várta a tortaforma, hogy
belekerüljön az ízes tészta. Türelmes ember vagyok, legalábbis
annak bizonyultam ezidáig. Persze néha viszket a tenyerem, zsibog a
lábam, hogy mennék már, csinálnám már, de általában kivárom
mindennek az idejét. Ma, azokban a percekben nagyon nem ment,
annyira nem, hogy csudába az előkészített formával, Én bizony
kivajazok egy nagyobb átmérőjűt, mert abban gyorsabban kisül a
tészta. Miután kisült, próbáltam megvárni, szintén türelemmel,
hogy kihűljön. Nem ment, a még langyos tésztára öntöttem rá a
csokoládé krémet, és a teljes dermedést sem vártam meg, úgy
szeltem fel. Mosolyogtam e? Jaj, nagyon. És mosolygott e a szomszéd?
Ő is mosolygott és a barátok is, mert türelem ide, vagy oda,
ugrottam a kocsiba és vittem a kóstolót, a széles mosoly
reményéért. Hogy Nekem szólt e a mosoly, vagy a megpillantott
tortának, azt hiszem ez már együtt jár.
És,
hogy ne játsszak senki türelmével, már írom is a receptjét
ennek a mosolytcsaló vargánya gombás csokitortának.
Recept:
Felolvasztunk 10 dkg étcsokoládét és langyosra hűtjük. 5 dkg
vajat, 3 tojás
Jó
étvágyat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése