Meleg őszi finomságok. Rebarbarás morzsa

Kisebbik lányom a minap egy szatyor rebarbarával a kezében görkorcsolyázott be a konyhába.

,,- A doktornéni adta azt mondta, Te biztosan tudsz kezdeni vele valamit. „

Felakasztottam egy kampóra, és már majdnem meg is felejtkeztem róla. Ma, mikor hivatalosan is fázhatunk már kora este, és napközben is a derekunk köré tekerhetünk egy plédet a teraszon való ücsörgéshez, hiszen beköszöntött a csillagászati ősz, már a tartalmasabb ételek is terítékre kerültek. Ennek a terítéknek lett utolsó fogás a rebarbarából készült meleg morzsa. Az évnek ezen időszaka szinte kiabál a meleg pitékért. A zamatos tart tatenért és a hasonló gyümölcsös morzsákért, akár csak ez a mostani. Sok szempontból szerencsés a választás a morzsát illetően, mert mint Én a mai napon, egy kéménypucolás és egy fűnyírás közé is be tudtam iktatni. Az előbbi után, amolyan vállveregetés helyett, az utóbbihoz erőt adva. Mindössze annyit kell csak tenni, hogy fél kiló tetszés szerinti gyümölcsöt, jelen esetben rebarbarát feldaraboltam. 25 dkg lisztet, 10 dkg porcukrot, csipet sóval és 10 dkg fagyos vajjal az aprító gépben morzsává daráltam. A gyümölcsöt egy piteformába elegyengettem, megszórtam három evőkanál kristálycukorral, egy kevés citromlét facsartam a tetejére. Mivel a rebarbarát almapótlónak is nevezik, így joggal került rá, kevés őrölt fahéj. Mindennek a tetejére szórtam a morzsa keveréket. 180 fok a sütőben és addig sütjük még aranyló, olyan őszi naplemente színe nem lesz. Közben hallani, ahogy rotyog a gyümölcs a morzsa alatt és érezni a felszabaduló ínycsiklandozó illatát.

Ebéd végeztével vagy helyett,(be kell valljam, jómagam ebéd gyanánt fogyasztottam) melegen tálaljuk.

Azzal sem csinálunk bajt, ha a kávénkba szánt friss tejszínből, halmozunk egy keveset a tetejébe.

Jó étvágyat kívánok!

Az ősz első tortája ( Szilvahabos mák torta )

Mindenkinek megvan a maga kedvenc

évszaka. Én ugyan minden évszak kezdetén elcsábulok, és azt mondom éppen ez az mert, tavasszal magával ragadnak a tulipánok, télen a ropogós hópaplan, amit az utóbbi időben ritkán élek meg, de egy valami übereli mindezeket, az ősz. Az ősz színei, illatai, ízei. A nedves föld szaga, a még meleget adó nap fénye, a vadszőlő pirosa, az othelló kékje, a körték, az almák a dió, a borok, a gombák, felsorolni is nehéz. Ilyenkor, plédet teríteni a vállamra és kiülni a terasz lépcsőjére akár a kávémmal, akár egy finom falattal a kezemben. Ma, mikor még nem ért ide a csillagászati ősz, és volt ereje a napnak is rendesen, nem volt szükség plédre. A napközbeni kávézásomat a lépcsőn ücsörögve töltöttem el, és kora estére, mikor éppen a szomszéd háza mögött lebukott a nap, szóval akkor szeltem meg az ősznek ajánlott első tortámat, majd fogyasztottam el a lépcsőn ülve. A mák és a szilva sem hiányozhat egy őszi terítékről. Tegnap, kicsit hosszúra nyúlt utam során betévedtem a kedvenc zöldségesemhez, csak úgy céltalanul. Hatalmas liláskék szilvák kellették magukat a szőlők és őszibarackok között. Nem tudtam ellenállni és kár is lett volna. Mára már kigondoltam és meg is szeltem a belőle készült tortánkat.

Szilvahabos mák torta

Recept: liszt nélküli mákos alap.

5 tojás sárgáját habosra keverünk 125 gramm porcukorral, majd 125 gramm puha vajjal tovább habosítjuk. 1 evőkanál frissen facsart citrom levét és fél dl tejet óvatosan hozzá keverünk. A tojások fehérjét, egy csipet sóval és 75 gramm cukorral keményre verjük. Egy két kanállal meglazítjuk a sárga krémet, majd a krémbe elkeverünk 200 gramm darált mákot. Miután simára kevertük, a maradék habot óvatosan beleforgatjuk. Előkészített tortaformában 180 fokon megsütjük. Még hűl a tortalap, elkészítjük a szilva habot.

Szilva hab és szilvakocsonya

80 dkg szilvát kimagozunk és 3 -4 dkg, ízlés szerinti cukorral, egy evőkanál citrom levével addig rotyogtatunk, még a szilva megpuhul és a héja bíborra színezi a gyümölcsöt. Botmixerrel pépesítjük. 4-4 dl különmérünk. Az egyik felébe egy vanília kikapart magját és 4 lap előzőleg beáztatott zselatint elkeverünk. Ez a pép kerül elsőként a tésztánk tetejére, és hagyjuk rajta kicsit dermedni. (a tésztánkat kapcsos tortaformába fektetjük és ide töltjük a krémeket) A másik 4 dl meleg szilvapépben pedig 8 beáztatott zselatin kerül. A pépből egy fél deciliternyit félre teszünk, ezzel cifrázzuk meg a szilvahabunk tetejét. 4 dl tejszínt habbá verünk, és a már kihűlt szilvapépbe keverjük. Ízlés és persze szilva kérdése is, hogy kap e még cukrot, az én ízlésem nem kívánt többet. Ez a tejszínes szilvahab kerül a péppel már beöntött tortánk tetejére, és ekkor jöhet a cifrázás a félretett gyümölcsvelővel. Három óra dermedést követően eltávolítjuk a tortakarikát és már tálalhatjuk is a szaftos, és könnyed szilvahabos mák tortánkat.

Jó étvágyat kívánok !

Kedves cukrászlány és cukrászfiú! ( Nyílt levél az országtorta készítőknek )

Igen, igen Te ott hátul a műhelyben, Neked írom ezt a pár sort. Napok, vagy talán már hetek is, hogy újra és újra megfogalmazom majd, ahogy jött a sok gondolat úgy ment is el anélkül, hogy papírra vetettem volna. Ezidáig. Mert most mégis megteszem, nem másért mint érted, a jövődért.

Bő egy éve megismertem egy cukrászfiút. Először a munkájával találkoztam, majd előttem állt az alkotó. Akkor még csupán egy izgatott fiatalember, aki csodálkozva nézett a szakma nagyjaira, hogy is került közéjük, és miként utasította maga mögé mindet a versengésben. Mert verseny volt a javából. Nem más volt a verseny tétje, mint, megalkotni az ország tortáját. Megalkotta. Időt, energiát, tanulást rengeteg tanulást, kísérletezést szánva rá. Biztosan tudod már, ez a fiatal cukrászfiú, idén megvédte címét és egy újabb remekművel állt a zsűri elé. Ennek a zsűrinek lehettem tagja. Ebben a zsűriben foglalhattam helyet, Én mit fogyasztó. És Én mint fogyasztó letettem a voksom a minőségre, a kreativitásra, a jövőre. Arra voksoltam, amit látni és érezni szeretnék, és szeretném ha mindenki ugyan azt érezhetné, bárhol is kóstolja az országban.

Érezted már, hogy egy munkáddal a kezedben kiállsz a vendégek elé és besöpröd az elismerést? Ott állsz és csak Te vagy és az alkotásod. Te, nem pedig egy fantázianév ami a cukrászda ajtaja felé van írva. Nem a tulajdonos neve mögé bújva állsz, hanem Te magad vagy és a süteményed.

Ugye mennyivel másabb ezzel a gondolattal felszelni egy süteményt?

Irigylem a szerencsédet. Volt egy fiatalember, aki kitalálta, aki világot járt és tovább képezte magát, majd közreadta a megszerzett tudást, Neked már csak el kell készítened. Majd azzal az örömmel, hogy valami újat alkothattál, kitenni a vitrinbe. Rengeteg inspirációt lehet nyerni egy ilyen receptből. Mindezt az inspirációt a későbbi munkáidban kamatoztathatod.

Egy kérésem lenne feléd. Szeretném, ha bárki kóstolja az ország tortáját, az pont azt az élményt élje át, amit jómagam a verseny alatt, mindahányszor kóstolhattam. Legyél bár hol az országban, gondolj arra, talán éppen a jövő évben a Te tortád kerül a zsűri elé, majd győztesként a nagyérdemű elé. Végül örömmel, büszkén nézheted, járj bármerre is az országban. A Te receptúrád, a Te alkotásod kerül a vendégek elé, és a Te hatásodra, majd elkészíti egy újabb adni vágyó a következő, és azt követő ország tortákat.

Nagy tisztelettel köszönöm! Én a vendég 

Kunsági Raffer Gabriella