Kisebbik lányom a
minap egy szatyor rebarbarával a kezében görkorcsolyázott be a
konyhába.
,,- A doktornéni
adta azt mondta, Te biztosan tudsz kezdeni vele valamit. „
Felakasztottam egy
kampóra, és már majdnem meg is felejtkeztem róla. Ma, mikor
hivatalosan is fázhatunk már kora este, és napközben is a
derekunk köré tekerhetünk egy plédet a teraszon való
ücsörgéshez, hiszen beköszöntött a csillagászati ősz, már a
tartalmasabb ételek is terítékre kerültek. Ennek a terítéknek
lett utolsó fogás a rebarbarából készült meleg morzsa. Az évnek
ezen időszaka szinte kiabál a meleg pitékért. A zamatos tart
tatenért és a hasonló gyümölcsös morzsákért, akár csak ez a
mostani. Sok szempontból szerencsés a választás a morzsát
illetően, mert mint Én a mai napon, egy kéménypucolás és egy
fűnyírás közé is be tudtam iktatni. Az előbbi után, amolyan
vállveregetés helyett, az utóbbihoz erőt adva. Mindössze annyit
kell csak tenni, hogy fél kiló tetszés szerinti gyümölcsöt,
jelen esetben rebarbarát feldaraboltam. 25 dkg lisztet, 10 dkg
porcukrot, csipet sóval és 10 dkg fagyos vajjal az aprító gépben
morzsává daráltam. A gyümölcsöt egy piteformába elegyengettem,
megszórtam három evőkanál kristálycukorral, egy kevés citromlét
facsartam a tetejére. Mivel a rebarbarát almapótlónak is nevezik,
így joggal került rá, kevés őrölt fahéj. Mindennek a tetejére
szórtam a morzsa keveréket. 180 fok a sütőben és addig sütjük
még aranyló, olyan őszi naplemente színe nem lesz. Közben
hallani, ahogy rotyog a gyümölcs a morzsa alatt és érezni a
felszabaduló ínycsiklandozó illatát.
Ebéd végeztével
vagy helyett,(be kell valljam, jómagam ebéd gyanánt fogyasztottam)
melegen tálaljuk.
Azzal sem csinálunk
bajt, ha a kávénkba szánt friss tejszínből, halmozunk egy
keveset a tetejébe.
Jó étvágyat
kívánok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése