Cseresznyés rétescsiga

Kalapot fel, és gyerünk a szabadba!

Az elmúlt napokban többször jutott eszembe a gyerekkorom. Az egyik ilyen alkalom akkor volt, mikor görkorcsolyázni tartottam a barátnőmmel és az utcánkban lévő cseresznyefa mellett nem tudtunk csak úgy elsétálni. Nyújtózkodtunk az ágak között, csimpaszkodtunk, hogy a legszebb, legpirosabb cseresznyéket elérjük, majd a markunkban a zsákmánnyal folytattuk utunkat. Menet közben, akár gyerek korunkban, hegyeseket köpködtünk a magokkal.

Ma, mikor édesanyám kertjében a naptól átmelegedett málnát és epret majszoltam, majd a frissen szedett zöldborsóból készíthettem a borsófőzeléket, megint csak a gyerekkorom jutott eszembe. Hogy a lányaim gyerekkora is emlékezetes legyen, cseresznye szedésre kértem őket a barátnőivel. Az utcákban a kertekből kihajló cseresznyefa ágak, amolyan mindenki cseresznyéje. Ma a miénk is volt egy tál gyönyörű, napmeleg cseresznye erejéig.

Emlékeztem, a hűtő mélyén lapul egy csomag réteslap. Minek után a cseresznye kevésbé lédús, mint a meggy, számomra rendhagyó módon készítettem el a cseresznyés rétesünket.

Kimagoztam a friss, ropogós gyümölcsöket. Egy hőálló tálat kikentem vajjal és vékonyan meghintettem, zsemlemorzsával. 4-5 evőkanál morzsát, elkevertem 2 evőkanál kristálycukorral. A rétes lapokat, egyenként, olvasztott vajjal lekentem, majd, megszórtam a cukros morzsával és egy marék cseresznyét elosztottam rajta. A rétes tekercseket, akár egy tekeredő kígyót, helyeztem a tálba. Miután teljesen kitöltöttem a tálat, akár egy pizzát, felszeleteltem a még nyers tésztát. 4 egész tojást egy keverőtálba ütöttem, csipet sóval habosra kevertem, 2 ek kristálycukrot 1 kk fahéjjal elkeverve a felvert tojáshoz adtam majd, tovább habosítottam végül, másfél deci langyos tejszínt öntöttem hozzá. Ezzel öntöttem le a rétescsigát és 205 C fokon pirosra sütöttem. Miután előre fel volt vágva a tekercs, könnyen tálalható lett, és a tejszínes lé és könnyebben elterült a tésztában.

A tál cseresznyénkből azért tettem félre egy keveset köpködésre, de meg kell hagyni ebben a formában igazán ízes, zamatos helyet kapott a rétes tortánkban is. 

A pünkösdi király asztalán is megállná a helyét

Napok óta vártam az alkalmat, hogy este még legyen energiám és a reggel sem az a munkába szaladós nap legyen. Tegnap este valahogy nem jött az álom a szememre. Szinte viszketett a tenyerem az alkotni vágyástól. Ekkor jutott eszembe, itt a remek alkalom. A reggel sem lesz munkába szaladós, iskolába indítós, álmosan a kávés pohárral a kezemben készülődős reggel. Ünnep van és mindennek meg is fogom adni a módját.

Biztosan senkinek nem kell bemutatni azokat a roppanós, ezerízű és szivárványszínű francia finomságokat, amiket a mostanában valamire adó cukrászdák vitrinjeibe biztosan megtalálunk.

Macaron. Bevallom, életemben egyszer próbálkoztam az elkészítésével, de nem az Én világom.

Pár hete, egy kávézó teraszán ücsörögve, beszélgetés közben, már nem is tudom, hogyan került szó egy süteményre. Már akkor láttam magam előtt az Én, ha nem is feltétlen szivárvány színű, de ezer ízűvé biztosan alakítható süteményeimet.

Estike. Biztos vagyok benne, sokan felkapjátok a fejeteket, mert most, hogy már itt majszolgatom írás közben, jöttem rá, gyerek koromban bizony ettem már ilyent.

És ebben az ünnepi pillanatban jelentem ki, dobpergéssel, talán egy időben a pünkösdi király megválasztásával, hogy ez lesz a mi családi macaronunk. Végül is a csudába a macaronnal, ez lesz a mi Estikénk, hiszen az, és legyünk is rá büszkék. Éppen olyan ezer arcúvá válhat, mint a kifinomult, franciás piperkőc társa. ( Ezzel persze nem szeretném megbántani senkit, de a két finomság között, talán éppen ez a különbség.)

Estike

Recept: 4 egész tojást keverő tálba törünk, csipet sót és 34 dkg porcukrot teszünk hozzá és magas fokozaton jól kihabosítjuk. Ezután 36 dkg lisztet kanalazunk a masszához és tovább habosítjuk. A piskóta tésztánál jóval sűrűbb állagot kapunk. Nyomózsákba sima végű csőrt teszünk és belekanalazzuk a masszát. Sütőpapírt fektetünk a sütőlemezünkre és tetszőleges méretű pamacsokat nyomunk a tésztából. Annyi helyet hagyjunk közötte, hogy a massza elterülhessen. Ezután a mi Estikénk alszik velünk egy jót a konyha asztalon és reggel, még elkészül a kávénk, 170 fokon gyönyörűre sül a sütőben.

Igyekeztem úgy adagolni a kis korongoknak való tésztát, hogy párban legyenek, de valahogy mindig lett egy páratlan. Hol innen, hol onnan ettem meg egyet. Majd laptoppal a hónom alatt, kávéval az egyik kezemben, sütikékkel a másikban bújtam vissza az ágyba, hogy ünnepi lustálkodás kapcsán itt írjam meg a blog bejegyzést.

Mindenkinek kellemes hosszú hétvégét kívánok mindezzel.