,,-Gabi,
már áll a karácsonyfád, és mikor kezded el díszíteni?!
-Áll,
de nem azért, mert nem bírom kivárni az ünnepet, pusztán
szeretnék a blogra karácsonyi ételeket készíteni, és jó ha van
hozzá háttér hangulat.”
No,
a háttér hangulat most a háttérben maradt, de az ünnepinek szánt
leves elkészült.
Tudom,
sokan nem kedvelik azokat a recepteket, amikor nincs patika mérlegen
kimérve, majd megadva a hozzávalók listája. Viszont, a mai levest
eredetileg csak megkívántam és miközben készült, lelki szemeim
előtt, egy ünnepi asztalon láttam. Nem is akár melyiken, a
karácsonyi asztalon. Ezért nem lesz konkrét recept, pusztán
annyi, hogy végy egy közepes méretű sütőtököt…
A
sütőtököt felszeleteltem, majd egy darabka megtisztított
gyömbérrel együtt sütőlemezre helyeztem és 185 fokra a
sütőbe dugtam. Mikor már átpuhultak a tök szeletek, megkentem
akácmézzel és hagytam rákaramellizálódni. Mielőtt a ragacsos
karamell a sütőlemezre sült volna, kivettem, és óvatosan
lehúztam a tökszeletek héját majd a sült gyömbérrel együtt,
egy jó decinyi 6 puttonyos aszúval összeturmixoltam. Tudom, ez
olyan szentségtörésnek hangzik, de vágytam az ízét, zamatát és
nem okoz csalódást ebben a levesben sem. A bor után került bele
csirkeleves alaplé, majd utánasóztam, borsoztam, kevés csili és
annyi tejszín, hogy igazán selymes állagot kapjak. Aztán egy
kevés bort még löttyintettem bele és így állt össze mára. Itt
mondanám azt, hogy ízlés szerint fűszerezzük. Az édeskésen
csípős leveshez, levegőn száradt sonkát képzeltem ropogósként.
Két
sütőlemez közé úgy tettem be a szalonna szeleteket, hogy
sütőpapírból borítékot készítettem, így sülés közben, az
a kevés kisült zsiradék sem füstölög a lemezen. A két egymásra
helyezett sütőlemez, pedig nem hagyja összepöndörödni a
szeleteket.
Így
került mára ünnepi leves az asztalra, és így fog akkor is, ha
már teljes pompájában díszeleg a szobafenyőnk.
csoda jó....minden...a recepted,a megálmodott ízesítés, a képek...szóval minden ..el vagyok varázsolva az energiádtól
VálaszTörlés