Emma 11

Ha a fohászaimra gondolok, a másodikat februárban mormoltam el. Az első Kinga lányomért szólt még januárban. Így már az év elején hálás lehetek sok mindenért. Hogy végig élhetem, hogy megélhettem mindazt, amit a lányaim léte jelent.

Az év első napjai Kingámról szóltak. Az Ő bőrébe bújtam és igyekeztem Rá hangolódni, hogy olyan tortával tudjam köszönteni, ami igazán hozzá való. Most, február elején az Én vékonyka cinegemadár lányom bőrébe kellett belebújnom, amit ha fizikailag is meg szeretnék tenni, bajban lennék. Vékony és hosszú akár a vonatfütty. Hosszú karját majdnem csak kétszer a derekam köré tudná tekerni. No nem azért mert Én olyan karcsú vagyok, mint inkább olyan hosszúnak tűnik az a vékony kar, ami kinő a vállaiból. Több gondolat is volt a tortáját illetően. No nem az Én gondolatom, mert van annyira önálló és karakán, hogy magától rukkol elő a hajmeresztőbbnél, hajmeresztőbb gondolatokkal, mivel is lephetném meg.

Mielőtt megszületett volna, volt egy elképzelésem Róla. Az akkori vagány lányom mellé, elképzeltem egy olyan kis szecessziós Jane Austen -féle, mell alatt szabott ruhás kis hölgyikét. Ezért is esett a választás az Emma névre. Mert külalakban talán Austin-es lesz, és lélekben biztos túlmutat majd az átlagon.

Az idei nyáron, többször éreztem benne az Austin-i küllemet. Olyan bájos, és törékeny lett, persze a maga vagányságával.

A tortája is olyan bájos, és benne az a cseppnyi plusz, amit együtt sikerült kitalálnunk.

Epres tejberizs torta.

A receptje pedig rém egyszerű. Pontos adagokat azért nem tudok írni, mert miközben készült, hol Emma, hol Kinga és persze Én is bele, bele kanalaztunk. Hallottam a háttérből a nyammogást, miközben hűlt a piskóta, jaj de finom az eper. Majd, kis tálakból kanalazták az eperrel összekevert tejberizst. Így a maradékból, olyan gondolom formán állt össze az ünnepi torta.

Egy piskóta rétegre citromos, epervelő került. Tetejébe, epres tejberizs lett, tejszínhabbal fellazítva, zselatinnal megfogatva. Miután sikerült kivárnunk a dermedési időt. Tejszínhab pamacsokkal díszítettem be, végül a 11 gyertyaszál és februári friss eper szeletek adták a végső Austin-os küllemet.