Szilveszteri tradíció ( Hájas tészta )

Ha végig gondolom az ünnepeinket, talán a

szilveszter az, ami ha hagyományként követünk valamit, az élesen él bennem. Nem a karácsonyi asztal maradt emlékül, abból csupán annyi, hogy anyu általában dolgozott. Ha szenteste nem, a két ünnep egyikén biztosan. Az állattenyésztés az már csak ilyen. Az állatoknak enni kell, és a teheneket fejni kell ünnepnapokon is. Persze adódott ez így pár évente szilveszter napján is. Egy viszont minden körülmények között megjelent, ha nem óév búcsúztatóként, hát újév köszöntéseként. Fodros hájba tekert kolbásszal töltött tüskepecsenye, és az a bizonyos hájas tészta, ami az évnek csak ezen a napján és csak abban az üvegtálban került terítékre. A tél beköszöntével egyre másra lehetett hallani hajnalonként a felvisító disznók hangját, majd azt a jellegzetes gázpörzsölő hangot.  Disznóvágás.  Disznóvágás van valakinél a környékünkön, és évente egyszer nálunk is. Majd pár óra elteltével ott lóg a szárítókötélen az a háj kifagyni, amit anyu később lehártyázott, majd húsdarálót szerelt a konyhaasztal sarkára és ledarál. Majd pontosan olyan elképedve néztem, miként keni bele a süteménynek szánt tésztába, mint tegnap a lányom. Délután felhívtam az anyut, hogy megvan e még az a tál, és kölcsön kérhetném e, mert ha nem is hájast, de egy vajas tésztát Én is készítenék, és úgy tálalnám abban a tálban. Pár pillanat múlva már kocsiban is ültünk és mentünk a tálért. Álmomban sem gondoltam, hogy a tállal együtt a kezembe nyom egy adag, megtisztított, ledarált hájat, és vele együtt a receptet. És közben mutatta, az Ő tésztája, már ott pihent a hűtőben. Hazáig meséltem a lányoknak a tésztáról és, hogy mennyit morgolódott a mama régen. Kinyílik e sütés közben vagy sem, kifolyik a lekvár, szárít a sütő, vagy éppen égeti az alját. Hazaérve, begyúrtam életem első hájas tésztáját, majd vigyorogva vettem ki a sütőből, hogy, jaj de jó, nekem is kinyílt, és, jaj de jó kifolyik a lekvár akárcsak anyumnak. Majd akkurátusan belepakoltam az üvegtálba, amolyan őrizem a hagyományként. Nézegettem az asztal közepén és eszembe jutott anyu tésztája a hűtőben. Vissza kell vinnem a tálat. Vissza kell adnom, hogy tálalni tudja és keresek magunknak idehaza egy számunkra követhető hagyományt. Áttálaltam. Azóta többször hallottam koccanni az üvegedény tetejét. A recept, amit a kezembe adott a következő.

Hájas tészta bármilyen süteményhez

70 dkg liszt, 40 dkg tisztított, darált háj,2 kanál jó tejföl, 1 egész tojás, 1 dl fehér bor (helyette esetleg 1 kanál ecet. Én ezt választottam 1 kanál fehér balzsamecetet), 1 csapott kávéskanál só, ugyanannyi cukor, szódavíz vagy víz. (a víz KB 2 dl volt, ami lány ruganyos tésztát engedett gyúrni)

A kapuban utánam szól az anyu, hogy Ő élesztőt is szokott hozzá tenni, ezért Én is morzsoltam hozzá egy kocka élesztőt.

A hájat 10 dkg liszttel jól eldolgozzuk és hidegre tesszük. A tejfölben elkeverjük a tojást, az élesztőt, az ecetet és a cukrot. A lisztben a sót. A lisztet elkezdjük összegyúrni a tejfölös keverékkel, majd apránként hozzáadjuk a vizet. Utána a tésztát vékonyra nyújtjuk és elkenjük rajta a hájat.

Fél órás pihenő időkkel, négyszer hajtogattam meg, majd kinyújtottam, és amit mindig láttam az anyutól, gázlángon átforrósított késpengével téglalapokra vágtam. Hol lekvárral, hol mák töltelékkel töltöttem be. Félbehajtva, a széleket összenyomkodva, egy felvert tojással megkenve kerültek a sütőbe 180 fokra, majd miután kihűlt az üvegedénybe.

Mák töltelékként, fél dl vízben felolvasztottam 10 dkg porcukrot, egy csipet sóval, majd a tűzről levéve 10 dkg darált mákot és egy citrom héját reszeltem hozzá.

Mióta elkészült, búcsúztatjuk az évet a lányaimmal. És most miután leírtam a sorokat, kívánok vele BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT!

Békés karácsonyt kívánok !

A karácsonyi fatörzsünk elkészült. Fehér csokoládé, gránátalma és mákos meringue. Ezzel a virtuális képeslappal kívánok boldog, minden ízében csodás ünnepeket !

A karácsony inspirál ( forralt borhabkrémes kosárkák )

Pár nappal ezelőtt, felkértek lennék e zsűritag a településünk művelődési házában megrendezett süteménysütő versenyén. Karácsonyi sütiket várnak a versenyben indulóktól és mivel nem látták a nevem az indulók között, szeretnék, ha a zsűrinek tagja lennék. Megtiszteltetés és köszönöm ott leszek.

Karácsonyi süti verseny. Rögtön behúzott az elmúlt év karácsonyi süti versenyen való csúfondáros vereségem. Akkor annak éreztem, majd persze realizáltam, nem jó közönségnek tálaltam. Amit Én különlegesnek éreztem, ott idegennek, ismeretlennek hatott. Tanultam belőle. Olyan közönség elé nem tálalok boros ételt, aki általában sört iszik. És mivel tudom, sokan vagyunk a finom minőségi bor kedvelői, hát tovább gondoltam és a többség számára elkészíthetővé, szerethetővé alakítottam át, és talán karácsonyiabb is lett.

Ha a karácsonyra gondolok, a karácsonyi vásárok jutnak eszembe, a hömpölygő tömeg, a hideg a hidegben, a kezekben illatos, fűszeres forralt bor.  Mézeskalács éppen olyan tartozéka az ünnepi asztalnak, mint a déli gyümölcsök. Gondolhatnék a kupacokba lapátolt hóra is, sajnos az utóbbi években karácsony tájékán még nem hull alá. Kezdett kirajzolódni a sütemény. Ha nem is mézeskalács, de roppanós linzer, méghozzá narancs héjával és citrom héjával ízesítve. Benne könnyű fűszeres forralt bor krém, a tetejében pedig a ropogós hókupac. Akár a friss hó ropogása a talpunk alatt, úgy roppan a francia habcsók a lágy krém tetejében. Így képzelem Én a karácsonyi süteményemet. És azt is elképzeltem, milyen jó lenne nem egész nap a konyhában lenni, ezért a finom linzer alapot nem csupán a kosarak készítésére használtam, hanem hópelyheket szaggattam belőle, és szívecskéket, amit végül lekvárral töltöttem. Egy adag tésztából rögtön lett három féle sütemény a tálon. Szóval elkészítettem a linzertésztát. Hat 8 cm átmérőjű piteformát sütöttem ki vakon. Majd belekerült a forralt borhab krém, miután kidermedt a roppanós hókupacok is a helyükre kerültek.Így tálaltam végül, és lett az idei ünnepi süteményünk.

Kosárka alapok és egyéb szaggatásra szánt tészta alap.

Linzer

30 dkg liszt

10 dkg porcukor

Csíp só

Kk. sütőpor

20 dkg előzőleg kihabosított hideg vaj

1 tojás sárgája (a fehérjét később felhasználjuk)

1-2 kk. tejföl

 1 narancs, 1 citrom reszelt héja, kevés fahéj

Forralt borhab krém

3 lapzselatin

2 tojás sárgája

4 + 1 dkg cukor

0,5 + 0,5 dl fehér bor (az Én választásom a CSERSZEGI FŰSZERES  Kamocsay Ákos pincéjéből )

1 tojás fehérje ( a másik még kelleni fog )

1 dl tejszín.

fűszerek:  fahéj szegfűszeg

  

A zselatint hideg vízben beáztatjuk. A tojások sárgáját 4 dkg cukorral, a fűszerekkel a bor felével, gőz felett folyamatos keveréssel behabosítjuk, ügyelve, hogy ne csapódjon ki a tojás. Melegen hozzá keverjük a beáztatott zselatint a bor másik felét és hűlni hagyjuk. Miután kihűlt (nem tesszük hűtőbe) a tojás fehérjét 1 dkg cukorral keményre verjük, beleforgatjuk a sárga krémbe végül a tejszínt is kihabosítjuk, és a krémhez keverjük. A lágy borhab krémmel megtöltjük a kosárkákat és a hűtőben kidermesztjük.

A maradék két tojás fehérjét lemérjük. Ahány gramm annyi kristálycukrot és annyi porcukrot kimérünk. A tojást elkezdjük habosítani. Lassan hozzá adjuk előbb a kristály, majd a porcukrot és kemény fényesre verjük.

sütőpapírra nyomózsákból kis halmokat nyomunk a habból, majd porcukorral meghintjük a tetejüket és 100 fokon a sütőben megszárítjuk.

Mire elkészül, a krém is kidermed a hűtőben. Tálaláskor csinos kis hókupacokat teszünk a kosárkáink tetejébe és büszkén tálaljuk.

Nekem miért nem kellett karácsonyig várni? A nevem napját ünnepeltem vele.

Kellemes készülődést és inspiráljon bármi is, azt meg kell alkotni.

Bejgli gombóc, bejgli pop...Szöveg nélkül

Meghitt pillanatok a konyhában ( marok bejgli )

Vannak pillanatok, amiket szigorúan zárt ajtók mögött élünk meg. Nem engedünk be kívülállót, kíváncsi szemeket. A sajátunk és őrizzük. Egy ilyen pillanat a Jézuska és angyalai érkezését megelőző mézeskalácssütés. Összejön a család, a konyha megtelik finom illatokkal és a meghittség melegével. Most írhatnék és tehetnék közre mézes tészta receptet, de az utóbbi évek tapasztalata, hogy mindenkink megvan a saját jól bevált, örökölt vagy kikísérletezett receptje. Hasonló képpen van ez a bejglik receptjeivel is. Jómagam évek óta pontosabban 1999 karácsonya óta készítem minden évben ugyan úgy a bejglijeimet. Azon az, ünnepeket megelőző karácsonyi vásárban szereztem be Kiskunfélegyházán, Lajos Mari, Hemző Károly, 66 KARÁCSONYI ÉDESSÉGEK című könyvét. A könyvben két remekbeszabott bejgli recept. Egyetlen változtatást tettem az elmúlt év karácsonyán. Szívesen csomagoltam volna tízórai gyanánt már az ünnepek előtt, de ha megbontjuk a bejgli rudat, az bizony elfogy és süthetem újra és újra. Valamikor ekkor ötlött fel a gondolat a

marok bejglik készítésére. Könnyebb szállítani, többfélét készíthetünk és nem is szárad ki. Lehet marokra fogni és akár egy téli erdei sétán magunkkal vinni, mint egy szendvicset.  Tehát, ha megvan az a jól bevált, mindenki által szeretett és tisztelt családi bejgli recept, nem kell megvárni az ünnepeket. Akár holnap süthetünk pár ilyen-olyan töltelékűt és csomagolhatjuk tízórainak, uzsonnának, és hangolódhatunk így a karácsonyra.

Meghitt várakozást kívánok !