2015. október 31., szombat

Palóc kollekció, avagy Mikszáthot ízleltem






Pár nappal ezelőtt egy váratlan e-mailt kaptam, benne egy meghívó. Meghívó Szó Gellért Palóc kollekciójának sajtótájékoztatójára. A tájékoztatót nem máshol, mint a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban rendezték.
Két okból voltam rendkívül izgatott, először is, mert nem vagyok a sajtó munkatársa, mégis jelen lehetek. A másik ok, ami fokozta az izgatottságomat, hogy ismét találkozhatom két remek fiatalemberrel és a háttérben diszkréten jelenlévő édesanyjukkal, akiknek ebben a szakmában életük első igazán nagy sikerénél jelen lehettem. Most a folytatásnál is ott lehetek, és örülhetek, láthatom, nem véletlen lett az övéké az idei év Ország tortája. A sajtó munkatársai lassan gyülekeztek és kis késéssel, a távolság Salgótarjántól Budapestig éppen elég volt egy negyed óra késésre, megérkeztek a művészek, mert azok a sütemények, amik az asztalra kerültek, művésziek voltak, így a készítők csak művészek lehetnek a munkájukban. Miután terítékre kerültek a sütemények, már a látvány önmagában elragadó volt, felfedték a neveiket is. A sajtó munkatársai elkészítették a magazinjaik számára a fotóanyagot, Én is kattintottam pár képet emlékül. Ez idő alatt Gellérték felöltötték a mesterségük címerét, és keményre vasalt szakácskabátban álltak a kíváncsi szemek, mikrofonok elé.
Elhangzott egy kis irodalmi bevezetés, majd Vojtek Éva a Cukrászmester Magazin főszerkesztője, felvezette a beszélgetést. Gellért bemutatta nem pusztán csak a süteményeit, hanem azt az inspiráló önmagát is, aki alázattal, szerénységgel viseltetik a szakma iránt. Majd bemutatkozott Dániel, aki éppen azzal a szerénységgel és szakmai kíváncsisággal veti bele magát a pék mesterségbe, mint testvére a cukrászatba. Mesélt a vadkovászos kenyérkülönlegességeiről, amihez Balassagyarmati kézműves sört használ.  
Jó volt hallani az elhivatottságukat, hogy mindketten a VENDÉG kegyeit keresik. Jó volt látni a büszke édesanyát, Katalint, aki túl van már harcokon. Harcokon a fiaival, harcokon, hogy egyre kevesebb a hely a vitrinben számára. Mindemellett örülhet, hiszen látja lesz, aki tovább viszi a mesterséget.
Miután bemutatták önmagukat és a filozófiájukat, bemutatásra került a kollekció, ami végett egybegyűltünk.
A feltálalt sütemények mindegyikét egy – egy Mikszáth Kálmán regény ihlette.

Fekete város:
A tragédia, a drámaiság már messziről kitűnt a felsorakoztatott édességek között. Fénylő étcsokoládé kupola belsejében karakteres csokoládékrém fokozta a drámaiságot.
A Hókirály:
 Egy mesére utalt, éppen az ellenpólusa volt az előzőnek. Hófehér csillogó félgömb, benne a múlandóságra utalva lágy, vérvörös gránátalmaszósz.
A Két koldusdiák:
 A regényben a két fiú a jó és a rossz itt a csokoládé két ízében van jelen. Ét és a tejcsokoládé, számos kalandozásukra különleges gyümölcsízek emlékeztetnek.
Különös házasság:
Különös ízeket tartogat. Negédes álmokba ringat, majd a sós karamell tolakodik előtérbe, mint a hamis leány.
Galamb a kalitkában:
,, A Zsuzsi szobalány kis fülkéjében még ég a gyertya. Lehajlik leselkedni a kulcslukon, szeme kidülled, széles szája széthúzódik, szeretné benyelni az egész látványt. Zsuzska moja, dusa moja! Hogy veszi ki hajából a tűket, s hogy esnek le válláról a hollószárnyak. Aztán kikapcsolja a mellénykéjét, egy kapocs, másik kapocs, harmadik kapocs, s azután megoldja sorban a szoknyákat, s hull le az egyik, hull le a másik…Oh, az irigy kutya! Elfújja a gyertyát, éppen mikor a legédesebb volna. „
Ez az eset ismétlődik a monodesszertben is, ezt ígérik a fiúk, ugyan itt rácsodálkozhatunk a lényegre is. Jómagam rá is csodálkoztam. Az eper  mousse, fehércsokoládé különböző technikákkal kerülnek ebbe a csodás kalitkába.
Beszterce ostroma:
A nőknek adózik nagy tisztelettel. Egy egyszerű tésztát cicomáz fel ízekkel, díszekkel és szokatlan megjelenéssel.




Rendkívüli élmény volt mindezt végigkóstolni. Rendkívüli élmény volt látni, hogy a tudásukat mire használják a fiúk. Az adni akarásuk, a tanulni vágyásuk mind jelen volt. És jelen voltam Én is, amit ezzel a pár gondolattal szerettem volna megköszönni.


2015. október 3., szombat

Az a bizonyos nagymamaféle



Az ősz velejárója nem csupán a színes falevelek, és az iskolakezdés, éppen olyan velejárója a meleg piték illata. Amikor a nyirkos, párás vasárnap reggelen arra ébredhet a család, hogy meleg fahéj, vagy gyömbér illata járja át a házat. Nincs még kedvünk kimászni az ágyból, a reggelt, a kávét egy forró pitével az ágyban kezdeni, nem is lehet szebben, jobban zárni a hetet. Vagy éppen betudni egy újabb lélegzetvételnek az elkövetkező hét kezdéseként. A napokban már bizsergett a tenyerem a pitekészítésre. Lendületesen jöttem haza a zamatos almákkal, de mire feleszméltem a lányom sorra vágta félbe őket, és osztotta meg a cimboráival. Legyintettem egyet láttam, hogy boldogan harapnak a harsogó lédús gyümölcsbe, majd futnak tovább. Majd jött két nap elfoglaltság, és ma mikor hazaértem az újabb kupac almával, nyomatékosan jegeztem meg miközben pakoltam ki, pitét szeretnék sütni. Minekután a kollégáim is éppen a napokban kerestek meg, van e valami újító, esetleg újragondolt almás pite receptem, éppen idejét érzem nem csak a családommal, de a nagyközönséggel is megosztani.  Nincs újragondolt receptem, mert az almás pite, az almás pite. Azaz a pite, amit az anyukám és az Ő anyukája is sütni szokott, és azt remélem, hogy nem csak én sütök tovább, de a lányaim is sütni fognak. Ha valamit újra gondolhatok, az csupán a forma, amiben feltálalom. Szoktam tepsiben sütni, majd kockára vágva díszes tányérra tornyozni, mint anyukám, viszont most kedves kis piteformákba készítettem őket, amolyan újragondolás gyanánt.

Recept

Tészta:

30 dkg finomliszt, 10 dkg porcukor, csipet só, 1 kk. sütőpor, 20 dkg vaj, 1 tojás sárgája, 2 kk. tejföl.

Töltelék:

1 kg alma, 10 dkg cukor, 2 kk. őrölt fahéj, ½  citrom leve

Az almákat megpucoljuk, lereszeljük, lecukrozzuk, citromlét és a fahéjat is hozzá keverjük, majd még elkészítjük, a tésztát állni hagyjuk.
A tészta hozzávalóiból finom omlós tésztát gyúrunk. A kívánt formákat, tepsit előkészítjük, az aljába fektetjük a tésztát, majd a kicsavart almát ráfektetjük. Beborítjuk a tészta maradékával, egy felvert tojással megkenjük, villával megszurkáljuk és 180 fokon, szép ősz barnára sütjük.

Ha előző este készítjük el, ügyeljünk rá, hogy a másnap reggeli kávénk mellé maradjon pár, amit újra melegíthetünk, csak hogy jól kezdődjön a napunk.