A
rendszerváltás óta, két olyan ünnepnap van, ami megosztja az
ünneplők táborát. Nyilván a két tábor az ünneplők és a
kimondottan elutasítók tábora. Az egyik az év vége felé eső
Halloween, a másik pedig, holnap borítja piros szívekbe a
szerelmesek lépteit. Valentin napi szívecskés csokoládék,
ínycsiklandozó desszertek, italok és minden, ami csak ajándékként
elképzelhető lehet, már napok óta csalogató reklámként jelennek
meg a közösségi oldalakon. Nem terveztem ételajánlót erre az
ünnepre viszont, a napok óta fejemben kavargó étel gondolatát,
ma öntöttem kézen fogható formába. A végeredmény azon túl,
hogy igen finomra sikeredett, annak az érzését keltette bennem,
hogy remek köret lenne egy Valentin napi vacsora főfogása mellett.
Egy
közepes fej zellergumó és három szál, jókora gyökérzöldség
is lapult a szatyromban a mai bevásárlás után.
A
zellert felkockáztam, a gyökérzöldségeket felkarikázva raktam
mellé a sütőzacskóba. Fűszerként egy gerezd fokhagyma és só
került ízesítésül melléjük. Itt jön egy kis turpisság. A
megszokott vaj-olíva olaj kombómat lecseréltem vaj, és sertészsír
párosára. Egy, egy kockányit dobtam a zöldségek mellé, majd
megkötöttem a zacskó száját, irány a sütő.
Miután
megpuhultak, felöntöttem annyi tejszínnel, hogy kellőképpen
pürésíteni tudjam. A finomabb állag elérése érdekében egy
szűrőn még át is eresztettem a kész pürét.
Sütiszaggató
formával mintáztam meg a tányérra, ötletet adva az ünnepi
tálaláshoz.
Hogy
milyen húsételt képzelnék el mellé? Szűzérmét például, vagy
finom mustáros tarját ( nemrég találtam rá, és vált
kedvencünké egy szőlős mustár, amivel már többször sütöttem
tarját)
Egy
dolgot kell figyelembe venni, hogy nagyon finom, de édes ízhatású
pürét kapunk.
Ha
nincs még meg a menü, amivel holnapra meglepi vacsora készülne,
csak ajánlani tudom. Még elkészül az ünnepi smink, készre is
sül a sütőben.
A
desszerttel ne bajlódjatok, ahogy elnéztem a cukrászdák
kínálatát, nehezen tudnék csak egyet választani!
Boldog
Valentin napot!
